Bolygónk 4,53 milliárd éves múltra tekint vissza: létrejöttétől számítva körülbelül egymilliárd évnek kellett eltelnie az első szerves anyagok létrejöttéhez, és további három és félmilliárdnak kellett eltelnie ahhoz, hogy kialakuljanak az első nagyobb méretű, komplex, többsejtű élőlények. A modern ember kialakulásához pedig még több száz millió évnek kellett eltelnie. A bejegyzés címe is utal arra, hogy bár Földünk "élete" sokmilliárd évvel ezelőtt kezdődött, a rajta lévő összetett élőlények élete sokkal később, mintegy 600-650 millió éve kezdődött el, és tart napjainkban is.

Hadaikum: az első eon (legnagyobb időegység a földtörténeti időskálán), a Föld létrejöttével kezdődik és körülbelül négymilliárd évvel ezelőttig tart. A Föld kezdetben izzó, olvadt felszínű égitest volt a Naprendszerben, lassú megszilárdulása során létrejöttek az első kontinensek, majd pedig a vízgőz légkörből való kicsapódásával az első óceánok is. A legidősebb földi kőzetek a hadaikumból származnak Északnyugat-Kanadából és Nyugat-Ausztráliából. A Hold is ebben az eonban jött létre, a legismertebb magyarázat szerint egy másik bolygóval való ütközés során alakult ki holdunk: feltételezések szerint a Föld pályáján egy másik bolygó is keringett, a Theia, mely neka Földdel való összeütközése során hatalmas mennyiségű anyag került Föld körüli pályára, és abból alakult ki a Hold. Más elméletek szerint befogott égitest is lehet, esetleg még a Föld életének nagyon korai szakaszában kettévált, és így alakult ki, vagy éppen együtt, párhuzamosan alakultak ki.

A Theia összeütközése a Földdel művész ábrázoláson. Érdekesség: Theia egy titanisz a görög mitológiában, Szeléné istennő anyja, akit pedig a Hold isteneként tiszteltek. (Forrás)

A hadaikumot az archaikum követi, szintén egy eon. Körülbelül 4-től 2,5 milliárd évvel ezelőttig tartott. A Föld átlaghőmérséklete még jóval magasabb volt a mainál, ehhez az aktív vulkanizmusnak, és tektonikának a hozzájárulása nem a legbarátságosabb környezetté tette a Földet. Az archaikum elejéről származnak az első szerves eredetű anyagok, de ezekről még igencsak hiányos információkkal rendelkezik a tudomány. Az úgynevezett banded iron formationnek (BIF) nevezett üledékes kőzet is közvetett bizonyítékokat szolgáltat az élet első nyomaira: a kialakulásához fotoszintézisből származó oxigénre van szükség. Magyarul gyakran rétegzett vasként hivatkoznak rá. Az első sztromatolit fosszíliák is az archaikumból származnak: ezek olyan üledékszerkezetet jelentenek melyet cianobaktériumok hoztak létre. Ezeket nevezhetjük az élet első bizonyítékainak, a sztromatolitok még ma is élnek, a más élőlények számára kedvezőtlen körülményeket biztosító, vízi területeken élnek. 

Shark Bay, Ausztrália: Napjainkban is élő sztromatolitok sokasága. (Forrás)

Banded iron formation (BIF), magyarul rétegzett vas. Nem termésvasat, elemi vasat találhatunk ezekben a rétegekben, hanem a vas különböző oxidjait. (Forrás)

A proterozoikum az archaikum végétől (2500 millió éve) tartott kb. 540 millió évvel ezelőttig. A szó görög eredetű, két részből áll: a protero jelentése előző, korai, a zoikum pedig állatot, élőlényt jelent. Ez utal az ekkori állatvilág koraiságára, maitól való hatalmas különbségeire. Két híres eljegesedés biztosan történet ebben az eonban: a Snowball Earth-nek nevezett időszak során, feltételezhetően a Föld felszínének egészét vagy majdnem egészét jégtakaró borította. A proterozoikum során jelentőset nőtt a légköri oxigén mennyisége, ezt mutatja az, hogy a proterozoikumi rétegekben gyakorivá váltak a BIF-ek. Körülbelül 700 milló éve a sztromatolitok diverzitása, sokfélesége csökkenni kezdett, sok kutató ezt a növényevő eukarióták (elkülönült, valódi sejtmaggal rendelkező egysejtűek) elterjedésével indokolja: a növekvő sztromatolitok jó táplálékforrást jelentettek az eukariótáknak.

Az eon utolsó időszakát ediakara-nak nevezzük, körülbelül 635 millió éve kezdődött, és 540 millió éve ért véget. Erről az időszaktól kapta a nevét az ediakara-fauna, mely az első ismert többsejtű élőlénytársulások elnevezése. Az elnevezéssel ellentétben nem csak állatok (fauna), hanem növények (flóra) is ismertek ebből az időszakból. Az innen ismert élőlények csalánozó szerűek (a medúzákhoz hasonló), puhatestűek voltak.

Ediakara-fauna őskörnyezeti képe. (Forrás) A középen látható nagy lapos állat a Dickinsonia nembe tartozik, gyakori fosszíliáik miatt az egyik legismertebb ediakarai állattá teszik. 

Dickinsonia lenyomata. (Forrás)