Bolygónk kora korszerű, radiometrikus kormeghatározási módszerekkel elvégzett számítások szerint 4,53-4,54 milliárd év. Azonban az emberiség nem tudta ezt mindig ilyen pontosan. Egyik első kísérlet a Föld korának meghatározására Hérodotosznak (484-425) tulajdonítható. Hérodotosz, "a történelem atyja", az első ismert történész, de nem csak történelemmel, földrajzzal is foglalkozott. A Nílus által felhalmozott üledékek mennyiségéből, és a deltatorkolatának növekedésének mértékéből arra következtetett, hogy a Föld pár ezer éves. Hérodotosz által használt módszert, mely az üledékes rétegek vastagságán, számán alapszik, később a geológusok is előszeretettel használták a Föld korának megbecslésére, pontatlanul. Ez a pontatlanság abból ered, hogy a rétegek nem mindig szabályosan, arányosan települnek vagy nem maradnak meg úgy ahogy települnek. Az alábbi képen a Tatai Geológus Kert egyik "kiállítási tárgya" látható, a piros vonal alatti rétegek 200 millió éves, triász korban keletkezett rétegek, míg felette 199 millió éves jura korú mészkő található. Azaz körülbelül egymillió év hiányzik! (Kép forrása)
Ettől élesen különböző módszert James Ussher érsek alkalmazta: a Biblia alapján arra következtetett, hogy a Földet időszámításunk előtt 4004. október 23-án teremtette meg Isten. Tehát napjainkban a Föld kora 6021 év. Egyes források szerint pontos időpontot (este hat óra körül) is megadott Ussher.
Visszatérve a természettudományos módszerekhez: Georges-Louis Leclerc de Buffon francia enciklopédista, Histoire Naturelle című művében azzal az elmélettel állt elő, hogy a bolygók egy a Napba becsapódó üstökös törmelékéből keletkezett. Szerinte a Föld felszíne eredetileg izzó kőzetolvadék volt, mely lehűlve kövekké szilárdult. Munkájában ennek a folyamatnak a hosszát hetvenezer évre becsülte, ami jóval kevesebb mint a Föld valódi kora, ám igaza volt abban, hogy bolygónk eredetileg egy izzó gömb volt. Fontos megemlíteni, hogy Leclercnek nehéz dolga volt elméletének elfogadtatásában, annak ellenére, hogy éppen abban a korban élt amikor a felvilágosodás utat tört magának, az emberek nehezen akarták elhinni, hogy a Föld akár hetvenezer éves is lehet, hiszen eddig úgy gondolták maximum négyezer éves lehet.
A geológia atyja, James Hutton 1785-ben publikálta a "Theory of the Earth" című művét, melyben megfogalmazta az uniformitarianizmus elvét: azaz a múltban is azok a folyamatok alakították a Föld felszínét, melyek most, és ezek a folyamatok nem egyik pillanatról a másikra tüntetnek el hegyeket vagy alakítanak ki medencéket, hanem nagyon hosszú idő alatt. Ezzel szemben korábban az emberek, úgy gondolták, hogy hatalmas, katasztrofális események hozzák létre a folyóvölgyeket és emelik ki a hegyeket (például az Özönvíz a Bibliában). Példaként az Észak-Angliában található Hadrianus falát hozza, melyet a rómaiak kezdtek építeni 122-ben és 1500 évvel később is gyakorlatilag ugyan olyan állapotú mint eredetileg. Ebből Hutton arra következtetett, hogy a Földnek biztosan idősebbnek kell lennie mint 6 ezer év.
Siccar Point - James Hutton egyik kutatási helyszíne (Forrás)
Charles Lyell, a geológia történetének egy másik fontos személye és Charles Darwin közeli barátja, népszerűvé tette az uniformitarianizmust és a tengeri molluszkák (puhatestűek) fejlődésének vizsgálata után alapján arra következtetett, hogy a Földnek minimum körülbelül százmillió évesnek kell lennie. Maga Darwin is foglalkozott ezzel a kérdéssel, geológusként, a felszíni formál lepusztulásának idejéből 300 millió évre becsülte a Föld korát, paleontológusként és biológusként szerinte ennél több időre volt szükség.
Congeria ungula caprae: azaz a híres balatoni kecskeköröm is a molluszkák közé tartozik (Forrás)
