A tizenkilencedik és huszadik század fordulójára világossá vált, hogy önmagában a geológia nem tud választ adni a címbéli kérdésre. Segítséget a fizikusoktól kaptak:
Lyell és Darwin kortársaként, William Thomson (ismertebb nevén Lord Kelvin) sem maradt ki a tudományos vitákból. Számítási szerint a Napnak 20-40 millió évesnek kell lennie, ezek a gravitáció törvényein, a Nap becsült tömegén és a Nap által kibocsátott energia mennyiségén alapultak. Nyilvánvaló, hogy nem lehet Darwinnak és Kelvinnek is igaza, hiszen az, hogy a Föld már 260 millió éves volt amikor létrejött a Nap nevetségesen hangzott. Azonban Kelvin számításai helyesek voltak: a kor tudásának megfelelően. Azóta már tudjuk, hogy létezik úgynevezett nukleáris fúzió, mely hajtja a Napunkat.
Egy újabb fizikus: John Joly, 1899-ben, Edmund Halley által javasolt módszert alkalmazva próbálta megadni a Föld korát, ez a módszer az óceánok sókoncentrációján, annak folyamatos növekedésén alapszik. Joly számítási szerint a Föld kb. 100 millió éves. A probléma ezzel a módszerrel az volt, hogy nem ismerjük az óceánok kezdeti állapotának sótartalmát, a folyamat visszafordítódhat természetes folyamatok révén is és ekkor csökken az óceán sótartalma, illetve az óceánok sótartalma nem növekszik folyamatosan, hanem egyensúlyban van.
A huszadik századra a tudomány fejlődése nagyon felgyorsult. A radioaktív anyagok megismerésével és a tömegspektrométer feltalálásával új távlatok nyíltak meg a kormeghatározás számára (melyet nem csak a geológia, de a paleontológia és a a régészet is hasznosít). A radiometrikus kormeghatározás a radioaktív izotópok felezési idején és számán alapszik. A felezési idő az az időtartam, amely alatt a bomló magok száma a kezdeti érték felére csökken. Például adott egy újonnan kristályosodott ásvány: ez 20 "anya" radioaktív izotópból áll, felezési ideje 10 millió év. Amikor megvizsgáltuk 10 anya, radioaktív izotópot és 10 "leány" radiogén izotópot találtunk. Ebből következtethetünk arra, hogy az ásvány 5 millió éve alakult ki. Alább ábrán szemléltetem a vizuális beállítottságú olvasóknak:
A tudomány új vívmányait kihasználva soha nem látott méreteket öltött a Föld becsült kora. Jelenleg a Hold kőzeteinek és meteoritok kőzeteinek vizsgálatából a tudomány arra következet, hogy a Föld 4,53-4,54 milliárd évvel ezelőtt már létezett. Felszíne forró kőzetolvadék volt mely megszilárdulásának kezdetekor létrehozta az első kőzeteket, melyeket valószínűleg soha nem fogunk megtalálni.
Utólag meg kell említenem, hogy nagyon sok elmélet és nagyon sok tudós, filozófus becsléseit nem írtam le, hiszen tudománytörténeti áttekintésként egy minden részletet tartalmazó mű akár szakdolgozat is lehetne.