A Mohs-féle keménységi skála eredete és referenciaásványi röviden, grafikusan. Kattints a tovább gombra az infografikáért!

Bolygónk 4,53 milliárd éves múltra tekint vissza: létrejöttétől számítva körülbelül egymilliárd évnek kellett eltelnie az első szerves anyagok létrejöttéhez, és további három és félmilliárdnak kellett eltelnie ahhoz, hogy kialakuljanak az első nagyobb méretű, komplex, többsejtű élőlények. A modern ember kialakulásához pedig még több száz millió évnek kellett eltelnie. A bejegyzés címe is utal arra, hogy bár Földünk "élete" sokmilliárd évvel ezelőtt kezdődött, a rajta lévő összetett élőlények élete sokkal később, mintegy 600-650 millió éve kezdődött el, és tart napjainkban is.

Hadaikum: az első eon (legnagyobb időegység a földtörténeti időskálán), a Föld létrejöttével kezdődik és körülbelül négymilliárd évvel ezelőttig tart. A Föld kezdetben izzó, olvadt felszínű égitest volt a Naprendszerben, lassú megszilárdulása során létrejöttek az első kontinensek, majd pedig a vízgőz légkörből való kicsapódásával az első óceánok is. A legidősebb földi kőzetek a hadaikumból származnak Északnyugat-Kanadából és Nyugat-Ausztráliából. A Hold is ebben az eonban jött létre, a legismertebb magyarázat szerint egy másik bolygóval való ütközés során alakult ki holdunk: feltételezések szerint a Föld pályáján egy másik bolygó is keringett, a Theia, mely neka Földdel való összeütközése során hatalmas mennyiségű anyag került Föld körüli pályára, és abból alakult ki a Hold. Más elméletek szerint befogott égitest is lehet, esetleg még a Föld életének nagyon korai szakaszában kettévált, és így alakult ki, vagy éppen együtt, párhuzamosan alakultak ki.

A Theia összeütközése a Földdel művész ábrázoláson. Érdekesség: Theia egy titanisz a görög mitológiában, Szeléné istennő anyja, akit pedig a Hold isteneként tiszteltek. (Forrás)

Mindenki tudja, hogy 65 millió évvel ezelőtt kihaltak a dinoszauruszok, nagyjából tízezer éve pedig a gyapjas mamut. Azonban nem sokan ismerik a foraminiferákat, a brachiopodákat, a trilobitákat vagy éppen az ammoniteszeket. Ezek a taxonok jóval gyakoribbak voltak a dinoszauruszoknál, és tekintettel arra, hogy egyes fajaik még mindig élnek, jelenleg is jóval gyakoribbak náluk. 

Foraminiferával közvetetten, sokan közvetlenül mindenki találkozott, ezek az állatkák - magyar elnevezéssel Likacsoshéjúak - alkotják 99%-ban az íróeszközként is használt természetes krétát. A foraminiferák törzsét négy csoportra osztják a kutatók: a vízben levegő életmódot folyatókra (planktonikus), a tengeraljzaton vagy az aljzatban élőkre (bentonikus), a nagyforaminiferákra, és újabban felismerték, hogy léteznek édesvízi foraminiferák is. Elsőként a kambriumban (kb. 540-485 millió éve) jelentek meg, és ma is vannak élő fajaik. Kalcium-karbonát házat választ ki, mely kitűnően fosszilizálódik, maradványaik segítenek megismerni a korabeli éghajlat jellemzőit, és egyben jó korjelző fosszíliák.

A híres doveri fehér sziklák nagy része foraminiferák maradványaiból épül fel. A sziklák mérete és mennyisége kitűnően mutatja, hogy ezek az élőlények kőzetalkotó mennyiségben voltak jelen a kréta (kb. 145-65 millió éve) időszakban. (Forrás)

A tizenkilencedik és huszadik század fordulójára világossá vált, hogy önmagában a geológia nem tud választ adni a címbéli kérdésre. Segítséget a fizikusoktól kaptak:

Lyell és Darwin kortársaként, William Thomson (ismertebb nevén Lord Kelvin) sem maradt ki a tudományos vitákból. Számítási szerint a Napnak 20-40 millió évesnek kell lennie, ezek a gravitáció törvényein, a Nap becsült tömegén és a Nap által kibocsátott energia mennyiségén alapultak. Nyilvánvaló, hogy nem lehet Darwinnak és Kelvinnek is igaza, hiszen az, hogy a Föld már 260 millió éves volt amikor létrejött a Nap nevetségesen hangzott. Azonban Kelvin számításai helyesek voltak: a kor tudásának megfelelően. Azóta már tudjuk, hogy létezik úgynevezett nukleáris fúzió, mely hajtja a Napunkat.

Egy újabb fizikus: John Joly, 1899-ben, Edmund Halley által javasolt módszert alkalmazva próbálta megadni a Föld korát, ez a módszer az óceánok sókoncentrációján, annak folyamatos növekedésén alapszik. Joly számítási szerint a Föld kb. 100 millió éves. A probléma ezzel a módszerrel az volt, hogy nem ismerjük az óceánok kezdeti állapotának sótartalmát, a folyamat visszafordítódhat természetes folyamatok révén is és ekkor csökken az óceán sótartalma, illetve az óceánok sótartalma nem növekszik folyamatosan, hanem egyensúlyban van.

Bolygónk kora korszerű, radiometrikus kormeghatározási módszerekkel elvégzett számítások szerint 4,53-4,54 milliárd év. Azonban az emberiség nem tudta ezt mindig ilyen pontosan. Egyik első kísérlet a Föld korának meghatározására Hérodotosznak (484-425) tulajdonítható. Hérodotosz, "a történelem atyja", az első ismert történész, de nem csak történelemmel, földrajzzal is foglalkozott. A Nílus által felhalmozott üledékek mennyiségéből, és a deltatorkolatának növekedésének mértékéből arra következtetett, hogy a Föld pár ezer éves. Hérodotosz által használt módszert, mely az üledékes rétegek vastagságán, számán alapszik, később a geológusok is előszeretettel használták a Föld korának megbecslésére, pontatlanul. Ez a pontatlanság abból ered, hogy a rétegek nem mindig szabályosan, arányosan települnek vagy nem maradnak meg úgy ahogy települnek. Az alábbi képen a Tatai Geológus Kert egyik "kiállítási tárgya" látható, a piros vonal alatti rétegek 200 millió éves, triász korban keletkezett rétegek, míg felette 199 millió éves jura korú mészkő található. Azaz körülbelül egymillió év hiányzik! (Kép forrása)